A Dianthus carthusianorum (barátszegfű) egy elegáns, őshonos vadvirágunk, amely természetes megjelenésével és vibráló színeivel a karthauzi szerzetesek kolostorkertjeitől kezdve a modern prérikertekig mindenhol megállja a helyét.
Ez a felálló szárú évelő jellemzően 40–60 centiméter magasra nő, keskeny, fűszerű, szürkészöld levelei pedig sűrű csomókban fejlődnek a növény tövénél. Legfőbb vonzerejét a júniustól augusztusig nyíló, apró, de annál intenzívebb bíborpiros vagy magenta színű virágai adják, amelyek a szárak végén tömött fejecskékben nyílnak.
Gondozása kifejezetten egyszerű, hiszen a növény eredetileg száraz sziklagyepek és napsütötte domboldalak lakója. Kimondottan napfénykedvelő, legalább napi 6-8 óra közvetlen napfényt igényel a bőséges virágzáshoz. A talajjal szemben nem válogatós, de a legjobban a laza, jó vízelvezetésű, meszes vagy semleges kémhatású közeget kedveli. Kiváló szárazságtűrő, az alapos begyökeresedés után csak minimális öntözést igényel, a pangó vizet viszont egyáltalán nem bírja, mivel az a gyökerek rothadásához vezethet.
A kertben rendkívül sokoldalúan használható: vadvirágos ágyásokba, sziklakertekbe vagy díszfüvek közé ültetve természetes hatást kelt. Kiváló méh- és pillangócsalogató, így a beporzóbarát kertek elengedhetetlen eleme. Az elnyílt virágok rendszeres levágásával másodvirágzásra ösztönözhető, kora tavasszal pedig érdemes a régi leveleket eltávolítani az új hajtások megjelenése előtt.
