A farkasszőlő (Paris quadrifolia) egy Eurázsiában (Magyarországon is) őshonos, a meténgfélék családjába tartozó, jellegzetes megjelenésű, rizómás évelő növény, amely a nedves, árnyékos erdők aljnövényzeteként fordul elő. Fontos figyelmeztetés, hogy a növény minden része, különösen a bogyója, rendkívül mérgező, halálos kimenetelű mérgezést is okozhat, ezért a kezelése során rendkívüli óvatosság és kesztyű használata javasolt!
Ez a növény egy alacsony, lágyszárú évelő, amely a kertben különleges, geometriai megjelenésével és termésével tűnik ki. Körülbelül 20-40 cm magasra megnövő, egyetlen, felálló szárú növény, amelynek közepén egy jellegzetes, négy (ritkán 3-7) levélből álló örv található. Nagy, ovális vagy széles lándzsás, élénkzöld levelei vannak.
Gondozása speciális igényeket támaszt, mivel az erdei, árnyékos körülményeket kell szimulálni számára a kertben: az árnyékos vagy félárnyékos fekvést kedveli. A tűző, délutáni napot nem bírja, a lombozata gyorsan elszáradhat. Kedveli a nedves, gazdag, humuszos talajt, amely jól vízelvezetésű, de nem szárad ki teljesen. Fontos, hogy a talaj folyamatosan kissé nyirkos legyen. Magas vízigényű növény, a talaját érdemes folyamatosan nedvesen tartani, különösen a melegebb nyári hónapokban.
Kora nyáron virágzik, amikor a levelek örve fölött, a szár csúcsán, magányosan fejlődik ki egyetlen, apró, zöldessárga vagy sárga, csillag alakú virág. A virágokból fejlődik ki a jellegzetes, kékesfekete, hamvas, a fekete áfonyára emlékeztető bogyótermés, amely rendkívül mérgező. Kiválóan alkalmas erdei kertekbe, árnyékos évelőágyásokba, patakparti vagy tóparti ültetésre. A növény vadon élő példányai védettek Magyarországon.