A Selinum wallichianum, magyar nevén himalájai derezle, egy elegáns, évelő dísznövény, amely az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozik. Természetes élőhelyei a Himalája régió magasabban fekvő, hűvös, párás, hegyi rétjei és erdőszegélyei, ahol laza szerkezetű, humuszban gazdag talajokon fordul elő.
A növény 80–120 cm magasra nő, és kecses, légies habitusáról ismerhető fel. Levelei finoman szeldeltek, páfrányszerűek, világos- vagy középzöld színűek, amely finom textúrát kölcsönöz az ültetésnek.
Virágai aprók, fehérek, és nyár végétől őszig jelennek meg, ernyőszerű, hálósan ágazó, csipkeszerű virágzatot alkotva. A virágzás hatása könnyed, felhőszerű, amely romantikus, természetes hangulatot teremt a kertben. A virágokat számos beporzó, köztük méhek és zengőlegyek látogatják, így ökológiai szerepe is jelentős.
A himalájai derezle félárnyékos vagy napos, de nem forró fekvést kedvel. Talajigénye humuszban gazdag, jó vízellátottságú, de jó vízelvezetésű – a pangó vizet nem szereti, ugyanakkor hosszabb száraz időszakokban öntözést igényel. Télállósága jó, és takarással vagy jó talajviszonyok között Magyarországon is biztonsággal áttelel. Gondozása egyszerű: az elszáradt szárakat tavasszal célszerű visszavágni.
A Faj rövid életű évelő, átlagosan 3–5 évig él, és néha monokarpikus módon viselkedik, azaz a többszöri virágzás kimerítheti. Ugyanakkor magról jól képes utánpótolni magát, így megfelelő körülmények között hosszú távon is fennmaradhat a kertben.
Összességében a Selinum wallichianum (himalájai derezle) egy különleges, finom megjelenésű, természetes hatású dísznövény, amely kiváló választás árnyas-félárnyékos évelőágyásokba, erdei kertekbe, prérikertbe, romantikus ültetésekbe és modern, struktúrált kertekbe egyaránt. Légies habitusa miatt remek társnövénye a díszfüveknek, haranglábasoknak és nagyobb levelű árnyékkedvelő évelőknek.
