A lágylevelű napraforgó (Helianthus mollis) egy Észak-Amerika keleti és középső részén őshonos, szívós, évelő növény, amelyet a jellegzetes, puha, molyhos lombozatáról neveztek el, amely segít a növénynek megtartani a nedvességet a száraz préri körülmények között.
Ez a növény a kertekben közepes termetű, bokros habitusú, felálló szárú évelőként viselkedik, körülbelül 0,8–1,2 méter magasra nő, szürkészöld, ovális vagy szív alakú, puha levelekkel. Rendkívül igénytelen, szárazságtűrő és minimális gondozást igényel: teljes napfényre van szüksége a legbőségesebb virágzás érdekében. A jó vízelvezetésű, átlagos kerti talajt kedveli, a túl termékeny vagy túl nedves talajban hajlamos az elterülésre és a megnyúlásra. Kiválóan bírja a szárazságot, miután megtelepedett, alig igényel öntözést, ideális víztakarékos kertekbe.
Nyár közepétől kora őszig (általában júliustól szeptemberig) virágzik, amikor nagy méretű, klasszikus napraforgóra emlékeztető aranysárga vagy élénksárga virágfejek nyílnak sötétbarna középpel. Kiválóan alkalmas évelőágyások háttérnövényének, vadvirágos kertekbe, vagy a kert fókuszpontjába. Fontos élelemforrás a méhek, pillangók és madarak számára. A téli elfekvő, elhalt szárakat tavasszal, a növekedés megindulása előtt célszerű eltávolítani.
