CIKKEK

A vízhasználat kérdése a kertépítésben az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. Miközben a zöldfelületekkel szembeni elvárásaink nem csökkentek – sőt, a klímaváltozás hatásai miatt egyre nagyobb szerepet tulajdonítunk nekik –, a rendelkezésre álló vízkészletek sok térségben szűkülnek. Erre a kihívásra ad választ a xeriscaping, vagyis a víztakarékos kert- és tájépítés szemlélete, amely ma már nemcsak száraz, sivatagos régiókban, hanem a mérsékelt övi, kontinentális klímájú területeken is egyre relevánsabb.

Piet Oudolf kertjei első pillantásra természetesnek, sőt ösztönösnek hatnak, mégis érezhető bennük egy mélyen átgondolt rend. Ezek a kertek nem egyetlen látványos pillanatra épülnek, hanem az idő múlásával bontakoznak ki: a virágzás, az elnyílás és az elmúlás egyaránt része az élménynek. A prérikert szemlélete és a mátrixültetés módszere ennek a gondolkodásnak az alapját adja – egy olyan kertészeti nyelvet, amely nem elszigetelt növényekkel, hanem együttműködő közösségekkel dolgozik. A cikk végén egy gyakorlati útmutató is segít abban, hogyan lehet ezt a szemléletet a saját kertedben is alkalmazni, és egy mátrixültetéses ágyást megtervezni lépésről lépésre.

A Wollemia – közismert nevén Wollemi-fenyő - egy különleges tűlevelű faj, egyike a legritkábbaknak a földön.
Az ősi tűlevelű faj több mint 90 millió éve létezik, mégis csak 1994-ben fedezték fel újra Ausztrália egy elzárt szurdokvölgyében. Előtte kihaltnak vélték, csak kövületekből ismertük. A Wollemia nobilis valódi „élő fosszília”: olyan növény, amely szinte változatlan formában élte túl a dinoszauruszok korát, a jégkorszakokat és a kontinensek átrendeződését. Ritkasága, különleges genetikai helyzete és megmenekülésének története miatt ma nemcsak botanikai szenzáció, hanem a természetvédelem egyik ikonikus jelképe is.