A Himalájai dudváslonc (Leycesteria formosa) egy Délnyugat-Kínából és a Himalájából származó, különleges szépségű, lombhullató vagy enyhébb éghajlaton félig örökzöld cserje. Ez a növény egy laza, bokros habitusú, gyorsan növő cserje, amely a kertben impozáns, kissé egzotikus megjelenést kölcsönöz. Mereven felálló, ívesen széthajló, nádszerű, üreges hajtásokkal rendelkezik, amelyek fiatalon gyakran bíbor színűek. Magassága jellemzően 1,5–2,5 méter lehet, 5-10 cm hosszú, hegyes csúcsú, tojásdad, puha, zöld levelei vannak, amelyek ősszel gyakran bordós árnyalatot öltenek.
Viszonylag igénytelen díszcserje, amely minimális gondozást igényel, ha a megfelelő körülményeket biztosítják számára: a teljes napfényes vagy félárnyékos fekvést kedveli, meleg éghajlaton a délutáni árnyékot is értékeli. Bármilyen jó vízelvezetésű, átlagos kerti talajban életképes, tolerálja a homokos és agyagos talajokat is, de a pangó vizet kerülni kell. Közepes vízigényű, miután megtelepedett, jól tűri a szárazabb időszakokat, de a rendszeres öntözés elősegíti a növekedést és a virágzást.
Hosszan tartóan, nyár elejétől kora őszig (júniustól szeptemberig) virágzik, amikor apró, csöves, fehér vagy halvány rózsaszín virágai csüngő fürtökben nyílnak, amelyeket feltűnő, sötét bíborvörös vagy lila murvalevelek fognak közre. A virágzás után apró, sötétlila vagy fekete bogyók fejlődnek, amelyeket a madarak (különösen a fácánok) kedvelnek. A bogyók ehetőek, ízüket a karamellhez vagy a sötét csokoládéhoz hasonlítják. Kiválóan alkalmas szoliternek, vegyes cserjeágyásokba, erdei kertekbe, vagy a kert fókuszpontjába. Enyhén fagyérzékeny, ezért védett helyre ültessük, és a tövét télire takarjuk mulccsal, a jobb bokrosodás érdekében pedig tavasszal érdemes visszavágni.
