A rojtos lizinka (Lysimachia ciliata) egy Észak-Amerikában őshonos, a kankalinfélék családjába tartozó, szívós, rizómás évelő növény, amelyet elsősorban élénkzöld vagy bronzos lombozatáért és a nyár közepén nyíló, bókoló virágaiért kedvelnek a kertekben.
Ez a növény egy erőteljes, felálló habitusú, terjedő tövű évelő, amelynek szögletes szárai körülbelül 60–120 cm magasra nőnek. Ovális vagy lándzsás, élénkzöld levelei vannak, amelyeket gyakran vöröses vagy bronzos árnyalatú szőrzet szegélyeznek.
Gondozása a nedves élőhelyekhez igazodik: a teljes napfényes vagy félárnyékos fekvést kedveli. Az üde, nedves, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedveli, amely nem hajlamos a kiszáradásra. Jól tűri a nedves, agyagos talajokat, ideális tópartra vagy esőkertbe. Magas vízigényű növény, a talaját folyamatosan nedvesen kell tartani, különösen a melegebb nyári hónapokban.
Nyár közepétől késő nyárig (júliustól augusztusig) virágzik, amikor csésze alakú, élénk sárga vagy aranysárga virágai a hajtások felső részén, a levelek hónaljában, laza fürtökben nyílnak, enyhén bókoló megjelenéssel. Erőteljesen terjedő rizómái miatt invazívvá válhat, ezért érdemes a terjedését kordában tartani, vagy gyökérkorláttal ültetni.
